Ez a dokumentum a köztem, és a helyi kábeltévé-társaság között létrejött szerződés jegyzetekkel kiegészített vátozata. A jegyzetek, kommentárok dőlt betűsek, és a bal margónál kissé beljebb kezdődnek, mint ez a bekezdés is.A megjegyzések főleg a jelen szerződés és a szolgáltató blankettaszerződése közötti különbséget taglalják.
A kiegészítések nélküli változatot (ha esetleg kedved szottyanna letölteni, belepiszkálni, kinyomtatni, és felhasználni) itt találod.
Általános megjegyzések
Mi szükség van arra, hogy az előfizető saját szerződést fogalmazzon?
Nem tetszik neki a szolgáltató által kínált blankettaszerződés, és remény sincs arra, hogy pár apró módosítással helyre lehessen hozni.Köteles-e az előfizető a szolgáltató által kínált szerződést változatlan formában elfogadni?
Erről szó sincs! A Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv. a továbbiakban PTK) XVII. fejezete az idevágó olvasmány. Innen többek között megtudhatjuk, hogy a
- A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg (200. § (1) bek.)
- Tehát ha azt mondja az ügyintéző, hogy ez az "előírásos" (hatóságilag jóváhagyott, stb.) szöveg, nyugodtan kikacaghatod.
A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. ((2) bek.)- A blankettaszerződés a legritkább esetben tér ki minden olyan kérdésre, amelyet te fontosnak tartasz.
Ez esetben mire való a blankettaszerződés intézménye?
Ez kizárólag annak jó, aki kínálja. Rendkívüli módon leegyszerűsití az életét. Persze ettől még lehetne akár korrekt is, de mivel a blankettaszerződés szövegét egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül fogalmazza meg, nem szokott érvényesülni a felek jogi egyenrangúságának elve. Ennek ellenére részben a szolgáltatók gazdasági fölénye miatt, részben mert rendkívül hivatalos látszatot kerítenek egy magánjogi megállapodásnak, az emberek nagy tömege nem is meri megfogalmazni ellenvetéseit, hanem kényszeredetten aláírja a blankettát akkor is, ha nem tetszik neki. Íly módon az erősebb fél számítása be is jön.A PTK a blankettaszerződést (Általános szerződési feltételek, 209 - 209/D §) megengedi, de nem teszi kötelezővé az elfogadásukat. Viszont tiltja a tisztességtelen, egyoldalú kikötéseket.
Megtagadhatja-e a szolgáltató a szerződéskötést, ha te nem fogadod el a blankettaszerződését
Ez attól függ. Esetünkben nem, mert a kábeltévé a Távközlési Törvény (1992. évi LXXXII tv. a továbbiakban Tt.) hatálya alá esik, és eszerint a szolgáltatót - néhány speciális esettől eltekintve - szerződéskötési kötelezettség terheli. (Tt. 8. § (2) bek.)
| Szolgáltató: | Zuglói Kommunikációs Szolgáltató Kft. |
| 1144 Budapest, Vezér u. 47. | |
| Tel.: 383-8121 |
| Előfizető: | Neve: |
| Címe: | |
| Telefonszáma: | |
| Szem.ig. száma: | |
| Bankszámlaszáma: |
Az blankettaszerződés meglehetősen pongyolán fogalmazza meg, hogy miről is szól a szerződés. öntsünk tiszta vizet a pohárba!
A Tt. 8. § (1) bekezdése 30 napot ír elő a hozzáférési pont létesítésére, de a szolgáltató kérése az volt, hogy ide írjunk 60 napot. Én beleegyeztem, mert a hálózat már üzemelt az aláírás pillanatában, vélhetően nem jelent majd hátrányt számomra ez az engedmény.(Közbevetőleg: a Tt. elég gyatra egy alkotás. Ordít róla. hogy alapvetően telefonról szól, az egyéb részterületekre úgy-ahogy ráhúzták az adott paragrafusokat. Ez néha jó a fogyasztónak, néha meg nem.)
3.2 A szolgáltatás-hozzáférési pont a lakásba bevezetett kábelen található első csatlakozószerelvény.
Ez speciálisan az én igényeim szerint van megfogalmazva. A blankettaszerződés szerint (már ha valaki ki tudja hüvelyezni az értelmét,) a szolgáltató az első TV-ig kihúzza a lakásban a drótot. De én nem szeretném, hogy ha egyszer a vezetéket a következő lakásfelújításnál bevarázsolom a padló vagy a padlószegély alá, egy esetleges későbbi szerződésbontásnál a kábeltévések bejöjjenek a lakásba, és kibányásszák a drótjukat. (Hiszen az a következő pont szerint az ő tulajdonuk.) Ezért én csak a bejárati ajtó fölötti toldást neveztettem ki szolgáltatás-hozzáférési pontnak. Azon túl semmi közük a dróthoz. Persze ha valami baja van, az is az én felelősségem.
Átlagos előfizető ide azt írja, hogy a szolgáltatás-hozzáférési pont(ok) a szolgáltató által kiépített vevőhely(ek).
3.3 A hálózat a szolgáltatás-hozzáférési pontig Szolgáltató tulajdona.
3.4 Előfizető jogosult a jelet a lakásban lévő vevőkészülékekhez saját költségén továbbvezetni. Előfizető a jelet a lakáson kívülre nem adhatja tovább.
3.5 Előfizető a hálózatra kizárólag olyan vevőkészüléket csatlakoztathat, mely a hálózat működését nem zavarja. Előfizető tudomásul veszi, hogy a teljes műsorválaszték jó minőségű vételéhez korszerű, kábeltuneres televíziókészülék szükséges.
A Sonder sávokra történő utalást tárgyalópartnerem javasolta törölni.
3.6 Szolgáltató a tulajdonában lévő hálózatot karbantartja, gondoskodik
annak rendeltetésszerű működtetéséről, elhárítja az esetlegesen
felmerülő hibákat.
Előfizető a szolgáltatás igénybevétele közben észlelt hibákat Szolgáltató
ügyfélszolgálati irodáján telefonon vagy személyesen jelentheti be.
Üzemzavar esetén Szolgáltató Előfizető kérésére tájékoztatást ad a felmerült
hiba okáról, jellegéről, kiterjedéséről, a megtett illetve tervezett
intézkedésekről, a hiba elhárításának vélhető időpontjáról.
Ez egy érdekes kérdés. A blankettaszerződésben a szolgáltató látszólag többet vállalna, de a valóságban csak annyit, hogy adott (igen hosszú) időn belül megkezdi a javítást. Ez egyrészt senkit nem érdekel, hiszen az a fontos, mikor fejezi be, másrészt úgysem lehet számonkérni rajta. Az engem védő garanciák tehát nem ide, hanem később a hibás teljesítéshez vannak beépítve.
4.2 Előfizető a szerződés megkötésekor nyilatkozik, hogy melyik programcsomagot kéri. Előfizető a szerződés fennállta alatt szabadon választhat új programcsomagot. Szolgáltató az egyik programcsomagról a másikra történő átkapcsolást az igény bejelentésétől számított 3 munkanapon belül elvégzi.
4.3 Szolgáltató jogosult a programcsomagon belüli programok összetételének illetve a csatornakiosztás megváltoztatására. A változtatás nem járhat a szolgáltatott programok számának csökkenésével, kivéve ha a szolgáltatott műsor megszűnt. Ez esetben Szolgáltató 60 napon belül köteles azt más műsorral helyettesíteni.
Beláttam, hogy ha egyik napról a másikra megszűnik egy adás (ld. TV3), akkor azt nem lehet azonnal pótolni. Ezért került be a blankettához képest a 60 napos türelmi idő. Ellenben akik a blankettaszerződést írták alá, azok ilyen esetben joggal... izé... mit is csinálhatnak joggal? Számukra ugyanis a csöndes morgolódás jogán kívül semmit nem garantál a szerződés.
4.4 Szolgáltató a programcsomagok mindenkori összetételét illetve változását az ügyfélszolgálaton kifügesztett hirdetményen, illetve saját szöveges tájékoztató csatornáján (az ún. képújságon) közzéteszi.
Nem voltam rest és beszereztem a szóban forgó szabványt. Gyakorlatilag csak a jelszintek es a vivőfrekvenciák meghatározása az egyetlen megfogható dolog benne. Véleményem szerint a szubjektív képminőség más tényezőkön is múlik.
5.2 Hibás teljesítésnek minősül, ha az Előfizető által kiválasztott programcsomag egy vagy több programja nem, vagy nem megfelelő minőségben érkezik meg a szolgáltatás-hozzáférési pontra. Nem minősül hibás teljesítésnek, ha Szolgáltató bizonyítani tudja, hogy rajta kívülálló, elháríthatatlan okból a jel nem, vagy nem megfelelő minőségben érkezik meg a hálózatához (vevőantennájára).
Ez az egyik az egész szerződés két lényeges pontja közül. A blankettaszerződés homályos és önkényes korlátozásokat tartalmaz, melyeket akár úgy is lehet értelmezni, hogy ha ők a berendezéseiket szakszerűtlenül üzemeltetik, vagy azokonak rossz a műszaki állapota, vagy - kis túlzással - a hálózatuknak bármilyen baja van, azért ők "nem felelősek". Hogy milyen jellegű felelősségről van szó, az az ő szövegükből nem derül ki.
Engem viszont egyáltalán nem érdekel, hogy azért nem jön-e a jel, mert a baltás gyilkos melléütött, és az üvegkábelt találta el, vagy elaludt az ügyeletes műszerész, előrebukott és az orrával kikapcsolta az egyik készüléket.
Én az első pontban definiált szolgáltatást veszem igénybe. (Jeltovábbítás.) Ha nem továbbítanak, az nem tekinthető szolgáltatásnak. Ez ilyen egyszerű.
6.2 A díjfizetés határideje tárgyhó 10. napja. Az első havidíjat a bekötés napját követő első naptári hónapra kell megfizetni.
6.3 Másik programcsomagra váltás esetén az új csomagnak megfelelő díj az átkapcsolás napját követő első naptári hónappal kezdve fizetendő. Az egyik programcsomagról a másikra való áttérés díjmentes.
6.4 A hálózatba történő bekötés díja ...... forint.
6.5 A díjfizetés történhet - banki átutalással; - átutalási postautalványon; - személyesen, Szolgáltató ügyfélszolgálatán. Az esetlegesen szükséges átutalási postautalványokat Szolgáltató díjmentesen bocsátja Előfizető rendelkezésére.
A blankettaszerződés csak egy bankot ismer, az OTP-t.A blankettaszerződés itt azt is kikötöti, hogy az előfizető 5 évig köteles megőrizni a bizonylatait, noha a Tt. csak 1 évet ír elő.
6.6 Szolgáltató jogosult az általa nyújtott többletszolgáltatás, a KSH által
prognosztizált inflációs ráta mértékében, valamint a hatósági előírások,
jogdíjak változásából eredő mértékig az előfizetési díjat évente egyszer
megváltoztatni.
A blankettaszerződés szerint a díjváltozás (értsd: emelés) alapja részben a szolgáltató költségelemzése. Elég megfoghatatlan, és arról szó sincs, hogy abba az előfizetők beletekinthetnének.Szolgáltató az előfizetési díj változásáról Előfizetőt legalább 30 nappal korábban, írásban értesíti. Előfizető az előfizetési díj megváltozása ellen 15 napon belül felszólalással élhet, a felszólalás hiánya a díjazás elfogadását jelenti.
6.7 A Tt. 13. § értelmében a szolgáltatás szüneteltetése, vagy e szerződés 5.2 pontja szerinti - a 24 órát meghaladó időtartamú - hibás teljesítés esetén Előfizető - a szolgáltatás kiesésének teljes időtartamára - mentesül a díjfizetési kötelezettség alól. A már befizetett díj időarányos részét Szolgáltató Előfizetőnek jóváírja.
És itt a másik fontos passzus. Miután már tudjuk, hogy mi a szolgáltatás, és mi a hibás szolgáltatás, kimondhatjuk, hogy ha nem teljesítenek, én nem fizetek.A blankettaszerződést aláírók kezében semmi, de semmi nincs, ha a szolgáltató nem teljesít. Semmit nem tehetnek, ha a balta elvágja valahol az üvegkábelt, és a szolgáltató úgy dönt, hogy nem nagyon erőlteti a javítást. Ők csak annyit vállalnak, hogy 24-72 órán belül elkezdik a javítást, azaz például kiássák a munkagödröt. De az égvilágon semmi nem kényszeríti őket, hogy ténylegesen ki is javítsák a hibát. Az előfizetők viszont erre az időszakra is kötelesek fizetni a díjat.
Ha másért nem is, csak emiatt az egy dolog miatt javasolnám mindekinek, hogy bontsa fel a blankettaszerződését, és kössön egy ilyet.
6.8 Felek megállapodnak, hogy egymás közti tartozásaik határidőn túli kiegyenlítése esetén a késedelmi kamat a jegybanki alapkamat kétszerese.
Mint azt a bevezetőben is említettem, a blankettaszerződések tipikusan nem tekintik a feleket jogilag egyenrangúnak. Ennek szellemében a konkrét szerződés(tervezet)ben csak az előfizető tartozásait sújta késedelmi kamat. Igaz, aszerint a szerződés szerint az előfizetőnek semmilyen anyagi követelése nem lehet a szolgáltatóval szemben.
Megint csak az egyenrangúság szellemében, nem csak az egyik fél köteles adatokat szolgáltatni a másiknak.
7.2 Szolgáltató Előfizető adatait harmadik fél részére kizárólag Előfizető irásbeli hozzájárulásával adhatja át.
Ideértve a direkt marketingeseket, a behajtással foglalkozó cégeket, stb.
8.2 Előfizető Szolgáltató szerződésszegése esetén a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
8.3 Szolgáltató a szerződést Előfizető szerződésszegése esetén mondhatja fel, a Tt. 12. § (3) és (4) bekezdése szerint.
8.4 Felek a szerződést írásban mondhatják fel. Felek a szerződés megszűnését követő 15 napon belül kötelesek elszámolni.
9.2 Szolgáltató Vállalkozási Feltételei csak akkor vehetők figyelembe, ha az Előfizető számára kedvezőbb, mint az e szerződésben, illetve a hatályos a jogszabályokban foglaltak.
A Vállalkozási Feltételek című brossúra is megér egy misét. Olyan formai hiányosságai vannak, amelyeknek eleve ki kellett volna zárniuk, hogy azt a Hírközlési Főfelügyelet jóváhagyja. Másfelől a PTK szerint nem nyom többet a latban, mint a blankettaszerződés maga. Éppen csak arra jó, hogy a szerződés ne negyvenoldalas legyen. Elvileg az ilyen általános szerződési feltételek használata lehetővé tenné, hogy az egyéni szerződés a néven és lakcímen kívül csak annyit tartalmazzon: minden más az általános szerződési feltételekben van leírva. Magyarul az előfizető kezében nincs semmi (amit hosszú teli estéken tanulmányozhatna, amikor nincs kép a tévéjén).
Budapest, 2001.
| _____________________ | _____________________ |
| Szolgáltató | Előfizető |