Fizika

Mértékegységek

Népszabadság, 2001. május 17. Hargitai Miklós cikke Szemétposta: 11 kiló évente címmel:
A győri Reflex számításai szerint például a 130 ezres kisalföldi városba évente 580 tonna reklámanyagot hoz a szemétposta, aminek legyártásához közel 1300 fát, 55 millió liter vizet és mintegy 3200 megawatt energiát (sic!) használnak fel.
Mint tudjuk, a (mega)watt a teljesítmény és nem az energia/munka mértékegysége. Az energia/munka a teljesítmény és idő szorzata, mértékegysége a wattszekundum, wattóra, stb., és ezek többszörösei.

A 3200 megawatt egyébként több mint másfélszer annyi, mint a teljes paksi erőmű összteljesítménye. (Csak hogy érezzük, mekkora számokkal szeretnek dobálódzni az újságírók!)


Az Index Tudomány(!) rovatában Magyarósi Csaba írja Vasárnap óraátállítás c. írásában:

Hazai adatok szerint a nálunk 1980-ban bevezetett átállással egy nagyobb város egész évi villamosenergia-fogyasztásának megfelelő, csaknem 200 gigawattnyi villamos energiát lehet megspórolni, ami több milliárd forintos költségcsökkentést jelent.
Ugyanaz, mint fent. Nagyon nem mindegy, hogy gigawatt vagy gigawattóra. (Amúgy az ország átlagos napi áramfogyasztása 110-120 GWh, nem 200.) A cikk átsorolandó a Bulvár kategóriába...


Népszabadság, 2002. február 21. Szűcs József cikke Vevőfogó E-lámpák címmel.

Energiatakarékossá tehetők a régi izzólámpák is az Ecoadapt nevű adapterrel. Ennek az a lényege, hogy az 50 fázisú váltóáram nulla fázisát - amikor az izzószál másodpercenként 50-szer nem kap áramot, de azért tovább izzik úgy, hogy azt a szem nem érzékeli a kimaradást - 20 százalékkal meghosszabbítja. Még ezt sem érzi a szem, de a villanyóra igen, ennyivel csökken a fogyasztás.
Ritka szép katyvasz! Az a bizonyos váltóáram, ami az izzólámpákat hevíti otthon, nem ötven, hanem egyfázisú. Ami 50, az frekvenciája hertzben mérve. Nulla fázisa sincs. Az egyik vezeték neve nulla, a másiké fázis. Van viszont nullátmenete - amikor a feszültség éppen polaritást vált, - csak nem 50-szer, hanem 100-szor minden másodpercben. A 0 V feszültségű időszak hossza nulla, ezt 20 százalékkal megnövelve ismét nullát kapunk. Az a bizonyos adapter tehát egy darab drót. A cikk címe pedig Palifogó E-lámpák lehetne.

Mellesleg a fázishasításos teljesítényszabályozást régóta használjuk, izzólámpák esetén ez a falra szerelt tekergethető fényerőszabályozó képében jelentkezik. Mindenki emlékezhet rá, hogy ha elkezdi letekerni a fényerőt, az izzószál vakító fehér helyett egyre halványabb és vörösebb lesz. Ki mondaná, hogy az emberi szem ezt nem veszi észre?
Aki így akar a villannyal spórolni, az a szemével spórol. Akkor már inkább tekerjen be egy kisebb izzót a foglalatba, hogy legalább a gyengébb fény színhőmérséklete maradjon kellemes!


COMPUTERWORLD-Számítástechnika, 2006. október 3. Csórián Sándor írja a 19. oldalon:

A vezeték nélküli átvitelben az átviteli sebesség - a vezetékes kapcsolatoktól eltérően - eleve függ a távolságtól, mert a rádióhullámok a tér minden irányába terjednek, a jel erőssége tehát exponenciálisan csökken a távolsággal.
Aki odafigyelt a fizikaórán, az tudja, hogy nem exponenciálisan, hanem négyzetesen csökken a jel intenzitása a távolsággal.
(Továbbá nem maga a jelcsökkenés vezet a kisebb effektív adatátviteli sebességhez, hanem a jel/zaj viszony csökkenése, ami gyakoribb ismétlést kíván meg az eszközöktől.)


it business, 2010. április 13. Szabó M. István cikke Energiahatékony tábortűz címmel:

A termosz (avagy Dewar-palack) legfőbb ismérve, hogy nagyon jó hőszigetelő lévén megőrzi a benn tárolt anyag eredeti hőmérsékletét. (Akár fagylaltról, akár forró teáról van szó.) Ilyeténképpen felesleges melegíteni.

Bónuszképpen egy bekezdéssel lejjeb szép képzavar:

Ez nem egy ágyékon rúgott repülőgépvezető, hanem Pilóta kekszből és piskótából készülő édesség. :-) (Az on-line változatban levelem hatására már javítva.)


2011. augusztus 16.
Schopp Attila írja az 1981-es IBM PC-ről:

az alaplapon 16-64 kilobit memóriának volt hely
Hogy mi ezzel a baj? Hogy kilobyte volt az a kilobit. Hogy hol jelent meg mindez? Nem a Blikkben. Nem a Kiskegyedben. Nem a Borsban. Az "it business"-ben miszerint infokommunikációs hetilap üzleti döntéshozóknak.


Metropol, 2012. június 4., kis színesek II. Erzsébet trónra lépésének 60. évfordulójának ünnepléséről.

Óránként négycsomós sebességgel haladtak a hajók.
Meg percenként is, meg másodpercenként is. A csomó ugyanis nem a távolság, hanem a sebesség mértékegysége. 1 csomó = 1 tengeri mérföld per óra.

Kémia

"Bakelit"

Talán még emlékezünk rá, hogy mi volt a kompaktlemez (CD) előtt a menő hanghordozó. Egy 30 centis fekete korong, apró recékkel mindkét oldalán. Ez az amit a sajtóban valami hihetetlen makacssággal bakelitlemeznek titulálnak.
Computer technika, a Népszabadság (azóta megszűnt) számítástechnikai melléklete, 2000. november 14. Rosta Gábor cikke ZENETÖMÖRÍTÉS III. címmel:

Teendők bakelit és kazetta esetén

... HA NEM CD, HANEM PÉLDÁUL KAZETTA VAGY BAKELITLEMEZ AZ EREDETI HANGHORDOZÓ, ...

... de mit lehet tenni, ha régi bakelit vagy kazettás felvételeinket szeretnénk ilyen módon archiválni? Az igazi audiofilek persze összeborzadnak a gondolatra, hogy a bakelitlemezből akárcsak CD szülessen, ...

Amit az újságírók bakelitlemeznek hívnak, az a valóságban a poli-vinil-klorid és a poli-vinil-acetát kopolimerje, márkaneve Vinyl.

A bakelit egy hőre keményedő gyanta, amibe a szilárdság növelése céljából papírt, textilt, vagy más szálas anyagot tesznek megszilárdulás előtt.

A mikrobarazdás hanglemez anyaga viszont hőre lágyul, amit mindenki megfigyelhetett, aki látta a TV-ben, hogy hogy préselik a forró fekete masszát lapos koronggá, vagy akár csak kinthagyta a lemezét a tűző napon, és az összevissza görbült.

Népszabadság, 2001. október 9. Kelenhegyi Péter cikke Digitális média az interneten címmel az INFOVILÁG rovatban:
Igazi ínyencek szerint a jó öreg bakelitlemez hangminőségét semmilyen digitális technikával nem lehet túlszárnyalni, ...
Voltam bátor érintkezésbe lépni a szerzővel, aki azzal védekezett, hogy ő igenis tudja, hogy az nem bakelitből van, de biztos benne, hogy az emberek ezt - mármint a hülyeséget! - várják el tőle, ha szabatosan fogalmazna, nyilván nem értenék meg.

Kösz a többiek nevében is! :-(
Mit mondjak? Ez még rosszabb, mintha csak simán tudatlan lenne! Feltételezni, hogy az olvasók műveletlenek, és "leereszkedni" hozzájuk, nem éppen szimpatikus hozzáállás.

De tényleg! Mit is kellene mondanunk bakelit helyett? Folyt erről egy kisebb polémia a Tippben is, ahol valaki azon álláspontjának adott hangot, hogy ha bemenne egy boltba, és PVC vagy Vinyl lemezt kérne, hülyének néznék. Mondtam erre, hogy ha 12 centis ezüstös korongot szeretne, akkor sem polikarbonát hanghordozót kér az eladótól, hanem "cédét". A a szóban forgó lapos fekete tárgy becsületes neve mikrobarázdás lemez.

És eztán jött a csattanó. Svájcban jártam a nyáron, és Neuchâtel városában a Rue de Seyon legvégén egy lemezboltot láttam. És mi volt a neve? Vinyl! Úgy látszik - egyes újságírókkal szemben - a boltos nem félt attól, hogy az utca embere nem fogja tudni mit árul. Vajon a svájciak ennyivel műveltebbek lennének nálunk? Én nem hiszem!

Újabb jelentkező:

Népszabadság, 2001. december 12. Para-Kovács Imre cikke a 15. oldalon:

Szemben az árral

Bakelit- és CD-börze a Petőfi Csarnokban

A cím több szempontból is igaz, mint az majd a cikk során bebizonyosodik.
Már a cím is hibás, amint az már fentebb bebizonyosodott.
A kilencvenes évek kísérletett tett rá, hogy megölje a bakelitbe préselt hangot, ...
A felvég szalagot és bakelitet használ, alább nem adja.
Amint az már kiderült, a bakelitbe nem lehet preselni semmit, és a vájtfülüek is legfeljebb elektromos vagy hőszigetelőnek használhatják, de annak is elavult.

Biológia

Színes RTV, 2001/11. szám, 53. oldal. Beharangozó a National Geographic egyik filmjéhez, mely az óriás vörösfenyőkről szól:

A vörös óriás árnyékában

[...]
Legidősebb túlélőjük ma körülbelül kétezer éves, és több mint ezer méter magas.

A fenyőfák magasságat a tengerszinttől mérik?


Népszabadság, 2003. április 26. Palugyai István írása a DNS felfedezéséről Duplacsavar címmel:

A molekula két szála ugyanazon tengely körül csavarodik, de egymással ellentétes irányban.
Nem, nem. Bizony mind a két szál azonos irányban csavarodik.
Apróság!

Technika

Heti Világgazdaság, 2001/39. szám, 2001. szeptember 29., Illényi Balázs cikke Dinoszauruszok végnapjai? címmel:
A kívülről márvánnyal és kőlapokkal burkolt Empire State Building tömbjét például - a belső magon kívül - 210 acéloszlop tartja.
...
Ennek teherbírásáról egyébként a manhattaniek saját szemükkel győződhettek meg, amikor 1945. július 28-án a reggeli sűrű ködben egy eltévedt B-52-es bombázógép csapódott a toronyházba, a 79. emelet magasságában. A katasztrófa, bár 14 áldozata is volt, mégsem rendítette meg az épületet, ...
Az nem B-52-es, hanem egy
B-25-ös Mitchell volt. A géptípus maximális tömege 12 tonna körül volt, fesztávolsága kb. 20 m.

A B-52 Stratofortress viszont 83 tonnás, és háromszor ekkor gép, mely 1954-ben repült először. Valószínűleg éppúgy lerombolta volna az Empire State Buildinget, mint a 160-180 tonnás Boeing 767-200-es a WTC-t.

Linkek a B-25 esetére:

(A szerző még csak azzal sem védekezhet, hogy ő ugyan jól tudja, de gépelés közben véletlenül felcserélte a 2-es és 5-ös billentyűket, mert ez esetben "B-52-ös bombázógép" jelent volna meg a lapban.)

Hasonló csacsiság a Teleholdban, a 2004. január 4-i műsorban:
1939-et írunk. Daniel B-52-es gépek berepülőpilótája


Népszabadság, 2003. március 6., 16. oldal, Infovilág rovat. Szezonnyitó újdonságok címmel Hargitai Miklós cikke:

A kapcsolat eszköze immár nemcsak a mindenfajta vezeték nélküli összeköttetést lehetővé tevő Bluetooth-technológia, hanem az ennek alternatívájaként az utóbbi időben viharsebesen fejlődő, a négy fal között 30, a szabadban pedig 10 méteres gép és gép közötti távolság áthidalására képes Wi-Fi is lehet.
A szabadban nyilván azért kisebb a hatótávolság, mert a szmog immár grafitrészecskéket és alumíniumfóliát is tartalmaz, melyek hatásosabban nyelik el a rádióhullámokat, mint a szobai levegő és a téglafal.


Népszabadság, 2008. július 10., 21. oldal megint csak Hargitai Miklóstól olvashatjuk a Viharfelhők az internet felett című cikket:

Mint a szervezet jelentése rámutat, a jelenlegi IP-címrendszert (IPv4, az internetprotokoll 4 byte-os verziója) akkor dolgozták ki, ...
... ugyanakkor már kidolgozták a 6 byte-os címrendszert (IPv6, vagyis a 6 byte-os verzió), amely a mostani címmennyiség 65 ezerszeresét képes kezelni.
Csak a tényszerűség kedvéért: az IPv6-ban a 6 pusztán a protokoll verziószáma. Az 4-es után az 5-ös jött volna, de az csírájában elhalt. A cím hossza nem 6, hanem 16(!) byte, ami nem 65 ezerszer, hanem 79 kvadrilliárdszor több címet jelent, mint amit a 4 byte-os címzési rendszer enged. (Konkrétan 79228,162514,264337,593543,950336-szor annyit.) "Mint az köztudott." (Safranek Teufelnek a Macskafogóban. :-)
Érdeklődőknek olvasnivaló itt.

Közgazdaság

Népszabadság, 2002. április 17. B.M. elemzése Nem minden az erős forint címmel:
Tavaly tavasszal a forint még 267 forint körül mozgott.
Azóta viszont úgy leértékelték, hogy 1 forint legfeljebb 1 forintot ér.

Matematika

Népszabadság, 2007. június 6. Várkonyi Iván cikke Hazardírozó önkormányzatok címmel:
A miniszter szerint volt olyan, hogy száz fő után igényeltek támogatást olyan iskolánál, ahová 75-en járnak. Ez a 25 százalékos túligénylés azt jelenti: ...
... hogy a szerző kerülte az iskolát, mikor a százalékszámítást tanították. Mert hogy 33 1/3 ám az a 25!
[Vissza]